Mivel nem dohányzom, mondhatnám, hogy nem érdekel, nem érint az, hogy mostantól kevesebb helyen juthatunk hozzá dohányáruhoz, hogy magánügye mindenkinek a napi cigi-szükséglet beszerzése. Sőt, örülhetnék is, hiszen elvileg ezzel a rendelkezéssel a kormány a dohányzás visszaszorítását, és a kisvállalkozásokat támogatja. Bár mindenki tudja, hogy ez valójában nem így van.
Az egy dolog, hogy a nyertes pályázatok révén a dohányt árusító üzletek aránya egyenlőtlen lett, de úgy néz ki, mostantól nem csak a kocsmák és szórakozóhelyek lesznek füstmentesek, hanem a fesztiválok is. Ugyanis a trafik-jogszabály nem biztosít lehetőséget arra, hogy a dohányboltok kitelepüljenek.
Mondhatnám, hogy nem érint az sem, hogy a Nemzeti Dohánybolt címet a CBA-k és a Fidesz közeli vállalkozások nyerték. Kit érdekel, hogy a polgármesterek (de legalábbis a rokonaik, haverjaik) kapták a monopóliumokat, és az ígéretekkel szemben valahogy mégsem a családi vállalkozások, és munkanélküliek.
Én ugye mondhatnám, hogy nem érint, de a Trafikmutyi oldalon elég hosszú listát állítottak össze arról, hogy különböző településeken kik nyúlták le a dohánykereskedelmeket. Furcsamód ezek sok esetben orvosok, akik innentől egyszerűen nem lesznek érdekeltek abban, hogy a füstölésről leszoktassák, és egészséges életmódra ösztönözzék pácienseiket.
Minden esetre több oldalról nézve is elég paradox a trafiktörvény végeredménye az eredeti elképzeléshez képest. Mivel nem dohányzom, mondhatnám, hogy nem érdekel, ez az egész. De nem mondom.