Török Gábor a blogján megjelenő “minielemzéseiben” a lehető legritkábban szokott egyértelműen állást foglalni. Épp ezért akadt meg a szemünk pár nappal ezelőtti írásán:
“Most mégis valami olyasmiről szeretnék beszélni, ami ebbe a körbe tartozik: valamiről, ami szerintem mára eldőlt. Bajnai Gordonból sok minden lehet még politikai karrierje alatt. Lehet egyszer akár még ismét miniszterelnök, akár köztársasági elnök, akár uniós biztos, vagy bármilyen más fontos beosztás birtokosa. Egy valamire, úgy látom, már biztosan nincs esélye: a 2014-es választási kampányban nem lesz a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje.” (...) talán már határozottan kimondható: Bajnai Gordon tavaly ősszel elkezdett kísérlete, amely arra irányult, hogy a volt miniszterelnök legyen a baloldali ellenzék közös kormányfő-jelöltje, elbukott.”
Olvasóink számára nem titok: mi is ezen az állásponton vagyunk. Több írásunkban is bemutattuk már, hogy miért nem tartjuk Bajnai Gordont megfelelő miniszterelnök-jelöltnek. Ha minden igaz, a héten lezárul az ellenzéki tárgyalások szakpolitikai része. Csak ezután következnek az ennél sokkal érzékenyebb témák: a szövetség résztvevői, a választókörzetek felosztása, no és persze az összefogás vezetője. Mindezekre összesen 6 hét áll az érdekeltek rendelkezésére. Elnézve a közvélemény-kutatási adatokat, nincs több vesztegetni való idő.
Néhány héttel ezelőtt, amikor az ellenzéki oldalon egyértelművé vált kik jöhetnek szóba miniszterelnök-jelöltként készítettünk egy táblázatot annak érdekében, hogy könnyebb legyen a döntés. Emlékeztetőül:
Bajnai Gordon |
Mesterházy Attila |
1. Népszerűség Bajnai a politikusok népszerűségi indexén jelenleg a 13. helyen áll, 4 hellyel lemaradva Mesterházy Attila mögött. Nem ő tehát a legnépszerűbb ellenzéki politikus. |
1. Népszerűség Azt semmiképp sem lehet mondani, hogy Mesterházy ne lenne népszerű. A politikusok népszerűségi indexén stabilan tartja 9. helyét, ezzel bőven megelőzve mind Bajnait, mind a többi ellenzéki politikust. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy jelen pillanatban ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus. |
2. Szervezeti háttér Még kevés idő telt el ahhoz (és nincs már elég a jövő évi választásokig sem), hogy az Együtt komoly szervezeti hátteret alakítson ki. Ebben az sem segít, hogy a szövetség gyakorlatilag három emberre épül, akik között ráadásul gyakoriak a konfliktusok is. A sokszínűségnek (Juhásztól Kónyán át Bajnaiig) ráadásul az az ára, hogy támogatóik nem valós értékalapú közösségbe szerveződnek, csupán egyetlen közös cél, az Orbán-rezsim leváltása kovácsolja őket egybe. Jó kérdés, hogy ennek teljesülése esetén együtt maradna-e a tábor? |
2. Szervezeti háttér A népszerűséggel önmagában azonban nem lehet választást nyerni. Ahhoz bizony jól kiépített szervezeti háttérre is szükség van. Ebben pedig a szocialisták tetemes előnyben vannak az Együtt 2014-el szemben, amit jól mutat a választási szövetség időközi választásokon nyújtott gyenge szereplése is. Az MSZP ezzel szemben 30 ezres párttagsággal, kiépült infrastruktúrával és aktivistahálózattal, egy igazi, értékalapon összekovácsolódott közösséggel rendelkezik. Mindenki számára egyértelmű, hogy megkerülhetetlen szereplő az ellenzéki oldalon. |
3. Sikerek Senki nem vitathatja el Bajnai Gordontól, hogy miniszterelnökként sikeresen vezette ki az országot a válságból. |
3. Sikerek Még frakcióvezetőként sikerült a szocialistákat a válságkezelő kormány “szolgálatába” állítania, ezzel jócskán hozzájárulva annak sikeréhez. Ráadásul képes volt arra is, hogy a vesztes választás után felvakarja az MSZP-t a padlóról, rendet tegyen a belső sorokban és stabilizálja a párt szavazóbázisát. Lassacskán talpra állította a bukásra ítélt MSZP-t, és mostanra az ellenzék vezető erejévé tette. |
4. Kudarcok Hiába kérték, nem vállalta a 2010-es megmérettetést, ezzel gyakorlatilag átengedve Orbánnak az országot. Annak ellenére, hogy a bíróság már többször kimondta, hogy Bajnai Gordonnak semmiféle felelőssége nincs az ügyben, a Hajdú-Bét botrány mégis összeforrt a nevével. Mostani országjáró körútja nagy sikernek semmiképp nem nevezhető, sok helyütt üresen kongó rendezvény helyszíneket láthatunk. |
4. Kudarcok Mesterházy legnagyobb kudarca nyilvánvalóan a 2010-es választási vereség, bár erre minden bizonnyal fel volt készülve az MSZP elnöke. Ebből az aspektusból nézve viszont becsülendő, hogy nem hagyta el a süllyedő hajót és kitartott pártja mellett. Szintén ide sorolható, hogy bár az MSZP-t megfiatalította, de kifelé ez még nem látszik, mert régi arcok ülnek a listás helyeken a Parlamentben. |
5. Karizma Válságkezelői sikereit ugyan senki nem vitathatja el Bajnaitól, de az is biztos, hogy a karizmatikus jelző semmiképpen nem illik a volt kormányfőre. Nyilvános szereplésein döcögős, sokszor túl hosszú és emiatt (is) unalmas beszédeket láthatunk. No persze ez nem véletlen: Bajnai nem politikus. |
5. Karizma Mesterházy esetében folyamatos fejlődést figyelhettünk meg az elmúlt években. Ennek eredményeként mostanra egy több ezres tömeg előtt magabiztosan beszélő, a tömeget magával ragadni tudó politikust láthatunk. Alkalmasságát a miniszterelnöki posztra senki nem kérdőjelezheti meg. |
Mi úgy gondoljuk ezek a szempontok továbbra is mérvadóak. Sőt. Az azóta nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok csak tovább erősítenek azon, hogy az ellenzéki összefogást az MSZP-nek, illetve Mesterházy Attilának kell vezetni. Sem az Együtt, sem Bajnai Gordon nem alkalmas erre a szerepre. Nem csak mi látjuk így.
Itt lenne az ideje, hogy ezt ők is belássák. Az óra ketyeg.
Az utolsó 100 komment: