Orbán Viktor sosem tagadta, hogy kedvenc sportága a foci. Ezzel nem is lenne baj, ha nem favorizálná túlzottan a többi sportág rovására. A bevezetett tao-rendszer legnagyobb nyertese a foci, ezen belül is a kormányfő által grundolt Puskás Akadémia. Emellett 10 milliárdos stadionokat kap a Kubatov Gabi Ferencvárosa és Kósa Lali Lokija is. De ne feledkezzünk meg a felcsúti stadionról vagy a Mezőkövesd 400 milliós kitöméséről sem. A labdarúgás kiemelt támogatása miatt különösen kínos lett kupacsapataink (le)szereplése.
Az elmúlt évek tükrében kifejezetten fájó az idei szereplés. Már azt hihettük, hogy elkezdődött valami a hazai labdarúgásban. A DVSC Bajnokok Ligája-főtáblája, majd EL-csoportköre, valamint a Videoton tavalyi Európa Liga menetelése azt mutatta, hogy csapataink lassan visszakerülnek a nemzetközi labdarúgás vérkeringésébe. Míg tavaly azért izgulhattunk, hogy a Videoton megélje a kupatavaszt, addig csapatainknak idén még az augusztust sem sikerült. Nem is a kiesés önmagában, hanem a mutatott játék teljes kilátástalansága, azaz elkeseredett szembenézés, hogy Európa alsóközépmezőnyétől is mennyire messze vannak a magyar bajnokság „legjobbjai”, amelyek sok esetben jött-ment légiósokkal erősítik meg soraikat.
Minősíthetetlen teljesítmény – kiemelt támogatás
Különösen kínos ez a grandiózus stadionépítési lázban vagy Csányi Sándor MLSZ-elnök szavainak tükrében, aki korábban azt találta mondani, hogy aki az első körben kiesik az szégyent hoz a magyar labdarúgásra. Ezzel alighanem egyet kell értenünk, óriási szégyent hozott minden csapat.
Az új stadionok és a kiemelt támogatások ennek fényében pedig kifejezetten rongyrázás egy olyan országban, ahol rengeteg embernek, gyereknek nincs mit ennie például vagy egyes felsőoktatási intézményekben már liftre sincs pénz. Eközben gőzerővel épül a miniszterelnök falusi házától pár méternyire lévő csúcskategóriás ministadion.
„Miért beteg a magyar futball?”
Tette fel a kérdést majdnem 40 éve Végh Antal, pedig az igazi mélyrepülés csak a ’80-as évek közepétől (az utolsó VB-szereplésünktől) kezdődött. Amíg mindenütt a futball üzlet lett és a piacról kezdte el magát fenntartani, addig itthon az állam megmaradt a foci fő fenntartójának. Piaci alapon esély se lenne stadionokat építeni, de még sok esetben csapatokat fenntartani sem.
Utánpótlásképzés
Az utánpótlásképzés sem túl hatékony. Ha megnézzük a környező államok sem állnak túlságosan jól anyagilag (erre legjobb példa Horvátország, de korábbi VB-ken Szlovénia és Szlovákia is megmutatta magát), mégis sikerült legalább pár olyan játékost kinevelni, akik európai szinten meghatározók lettek. Nem beszélve az előbb már említett válogatott sikerekről. A klub sikerek pedig szemmel láthatóan ennél is messzebb vannak. A magyar első osztály sportértékét pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kétszeres magyar gólkirály Coulibaly ingyen igazolhatóként csak egy francia második ligás középcsapathoz került.
