Hiába kértek segítséget a BKK elsősegélynyújtó helyiségénél az utasok, a bent tartózkodó férfi nem nyitott ajtót, csak állt és végignézte, ahogy mások mentőt hívnak a ki tudja mióta eszméletlenül fekvő lányhoz.
Metróval akartak hazamenni ismerőseim. Lyukasztottak a Stadionok megállónál, majd a peron mellett észrevettek egy eszméletlenül fekvő lányt.
Mennyire magától értetődő, hogy valaki ilyenkor oda megy-e segíteni, vagy eloldalog?
Ők odamentek. Felültették, próbálták kérdezgetni mi a baj, a lány annyit tudott kinyögni, hogy vizet szeretne. Arra a kérdésre már nem tudott válaszolni, hogy hívjanak-e mentőt hozzá. Hívtak. Eközben a társaság egyik tagja (nevezzük Péternek) bekopogott a peronon lévő forgalomirányítóhoz, ahol ki volt téve az elsősegélynyújtó tábla. Nem nyitottak ajtót. Benézett a sötétített üvegen, és és mivel ez valamennyire átlátszó, meglátott egy alakot, aki bentről figyelte az eseményeket, majd a kopogást és szólongatást figyelmen kívül hagyva megfordult és visszament egy belsőbb helyiségbe. Péter elkezdte verni az ajtót, kiabálni, és rugdosni a vasrácsot, ám a férfi továbbra sem nyitott ajtót.
Viszont lejött az állomásfőnök asszony, aki közölte, nem tudja ki van bent a zárt helyiségbe, nem hozzá tartozik, nem tudja a nevét, és különben is nem érti mit kell pattogni, a lány biztosan drogos, és úgyis jönnek a mentők. (Akiket ugye nem ők, hanem Péterék hívtak ki.) A mentősök kiérkeztek, elvitték a lányt.
Péter közben számon kérte az állomásfőnökön, hogy habár "nem hozzájuk tartozik a bent bújkáló férfi", kamerájukon ők is láthatták a rosszul lévő lányt, miért nem hívták ki a mentőket? A válasz erre az volt, hogy a kamerának hol tere van, nem látták. Mikor az állomásfőnök elment. Péter szétrúgott egy kukát a "kamera holtterében", ott ahol korábban a lány feküdt. Érdekes módon rögtön megjelentek a biztonsági emberek, a holttér eltűnhetett időközben valamilyen varázslatos módon.
Péter ekkor már annyira ideges volt, hogy elhatározta, feljelenti a segítségnyújtást elmulasztó felelősöket. 20 percet várt a rendőrökre. A kiérkező járőrök szintén bekopogtak, a sötétített ablakú szobából, azonban még erre sem nyitotta ki az ajtót a férfi. A rendőrök közölték hogy ilyenkor nincs mit tenni, biztos nem hallotta a férfi a kopogást. Péter ekkor megmutatta, dörömbölésének nyomait a vasajtón, és kétségét fejezte ki ezzel kapcsolatban, ám a rendőrök elmentek.
Várjuk a feljelentés eredményeit, bár kedvenc "jogállamunkban" sok jóra nem számítunk.