Üzenőfüzet

70-90 milliárd forintot költhet a kormányzat a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésére. Ezzel egyedülálló, „stadion a stadionban” koncepciót valósítanának meg: nem kéne elbontani a régi, szinte műemlék értékű létesítményt, hanem azon belül építenének egy 65 ezer néző befogadására alkalmas stadiont. A fenti árba nem tartozik bele a Nemzeti Olimpiai Központ további felújítási munkálatainak finanszírozása: a Körcsarnok és a Millenáris Velodrom felújítása, illetve a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok átépítése. Ez még 30 40 milliárdba kerül, de erről most akár ne is beszéljünk.

Próbáltam irodalmi kifejezést találni, de nem sikerült, úgyhogy maradjunk ennél: a pofám leszakad. A kormányzati stadionépítő mizéria csúcspontjára érkezett. No, nem a Népstadionnal – amelyet 70- 90 milliárdból építenek –, még csak nem is a Ferencváros stadionjával, amelyet még el is forgatnak. Igen, kedves Olvasók! Volt szerencsém megtekinteni a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia stadionjának tervét. Pontosabban a center pályáét – a többi már el sem merem képzelni.

John Marshall hét éve él Magyarországon. Különféle, sikeres befektetéseinek és vállalkozásainak köszönhetően volt egy kupac pénze, amit jó angoltól elvárhatóan a fociba akart fektetni. A hibát ott követte el, hogy nem figyelt eléggé, és a magyar focit választotta.

Kovács István világbajnok ökölvívó és Kovács Ákos, Kossuth-díjas zenész nem rokonok. Ezzel az egészen megdöbbentő felfedezéssel mindössze arra szeretnénk rávilágítani, hogy az azonos vezetéknév nem feltétlenül jelent azonnal rokonságot, főleg testvéri kapcsolatot.

(ez a bringa sem nyert a trafikpályázaton)

A vad- és halgazdálkodásban Magyarországon is problémát okoz időnként az orvvadászat és az orvhorgászat. Szerencsére azonban nálunk nem gondolják, hogy az őzek, vagy éppen a harcsák valamiféle gyógyító erővel bírnak, így nálunk nem okoz akkora bajt az ilyesmi, mint Afrikában „legfeljebb” a gazdaságnak árt. Abban azért biztosak vagyunk, hogy amennyiben elhíresztelné valaki a házi veréb csőrének jótékony hatását a nemi vágyra, bizonyára hamarosan kipusztulna a madárállomány.

A kormányváltásra készülő választópolgárok örömujjongását – amely annak következménye volt, hogy az Együtt2014 és az MSZP megállapodott a választási együttműködés alapvető kérdéseiben – most csendes értetlenség váltja fel. Bajnaiék bejelentése, miszerint az MSZP felrúgta a megállapodást azzal, hogy más szervezeteket is tárgyalni hívott, arra utal, hogy bármi áron el akarják kerülni a közösködést a szocialistákkal.

A Fényírásos emlékek blog képriportban számol be a Párizsi Udvar leépüléséről. Ez a helyzet azért érdekes, mert az épület idegenforgalmi szempontból biztosan sikeres lehetne. Éppen ezért érthetetlen, hogy az egykor fogalomként ismert belvárosi bevásárlóudvar miért nem tündökölhet régi fényében.

Míg a trafikmutyi kapcsán a közfelháborodás a Fidesz-közeli nyertes pályázatokra irányult, fű alatt már a konkurens termékekkel is leszámolt a kormány. Az elektromos ciginek mennie kell. Érthető, hiszen aki az (egyébként nem egészséges, de sokkal kevésbé káros) e-cigit szívja, az nem fog a fideszes rokonok trafikjában vásárolni. 

Sajnos elég sokat dohányzom. Rossz szokásom zavarja is a barátaimat, akikkel a blogot írom. A napokban betértem kedvenc trafikomba, és megkérdeztem az eladót, hogy ő Nemzeti Dohánybolttá alakítja-e az üzletét. "Nem, nem nyertem a pályázaton" - felelte kurtán, lesütött szemmel. A Fideszre szavazott, erre mindig büszke volt. Most kicsit szarul érzi magát, mert nem ő volt a legfideszesebb a lakótelepünkön. Ekkor jöttem rá, hogy örülök a trafikmutyinak.

A választások közeledtével megszaporodtak a kormány óriásplakátjai. Bedőljünk a kampánynak vagy ne?

 

Nézd meg jobban ezeket is: