Orbán Viktor a keleti nyitás szárnyain egy másik nem túl demokratikus, ámbár gazdaságilag annál meghatározóbb országba, Kínába repült. A titkolózás most is nagy, így nem lehet tudni előre, hogy miről fognak tárgyalni a felek. A paksi bővítéshez mérhető megegyezések biztosan nem születnek, de érdemes megnézni miről lehet szó a tárgyalásokon. Főleg építőipari nagyberuházásokról, például a Budapest-Belgrád gyorsvasútról vagy a V0-ásnak nevezett tehervonati gyűrű a főváros körül. De emellett lesznek gazdasági és kulturális kérdések is.
A kínaiaknak is fontos a találkozó
Bár tavaly nyáron a miniszterelnök az utolsó pillanatban mondta le a látogatását (amit arra felé elég nagy udvariatlanságnak számít), most a kínai újholdév után lehet az első külföldi politikus Kínában, aminek fontos üzenete van. A kínai fővárosban ülésezik a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság a két ország közötti kereskedelem élénkítéséről. Korábban Orbán Viktor célként határozta meg az EU-n kívüli export megháromszorozását, aminek egyik fontos (ha nem a legfontosabb) része lehet Kína.
A belgrádi gyorsvasút megépítése azért lenne nagyon fontos a kínaiaknak, mert az EU-n belül ilyen beruházást végeztek korábban. Kérdés persze, hogy mit szól ehhez Brüsszel. És kérdés az is, hogy érdemes ebbe kínai hitelből belevágni, mert az unió is ad pénzt közlekedésfejlesztésre. Ráadásul az unió is lobbizik azért, hogy Kína megnyissa tendereit az európai cégeknek, így a magyar beruházás rés lehet az unió pajzsán. A beruházás 700-900 milliárd forint lehet.
Várhatóan szóba kerül a gyorsvasút mellett a V0-ás Budapestet elkerülő tehervonatgyűrű megépítése is. A vasútvonal ügyében a banki garanciákat tárgyalhatják. Ez a projekt a 360-400 milliárdot jelent és kedvezményes kínai hitelből épülne ez is, kínai kivitelezőkkel.
Turizmus és kultúra
De fontos lesz a megszűnt Malév Budapest-Peking járat pótlása és hozzákapcsolódóan a kínai turistáknak épülő kínai turisztikai központ. A kultúra területén is további fejlesztések várhatók: a kínaiak bővítik a magyarországi Konfuciusz-intézetek rendszerét, és hogy Budapesten regionális továbbképző központot hoznak létre a térség kínainyelv-tanárainak.
