A mezőgazdasági támogatások ismét ugyanazokhoz a nagy "földesurakhoz" kerültek, mint tavaly. Simicska, Nyerges, Csányi és Leisztinger még a 2010-es földmutyinak köszönheti az újabb milliárdokat. De mik is voltak azok a szubjektív bírálati szempontok, amik úgy ítélték meg, hogy nem a kisgazdák, hanem a nagyhalak érdemlik meg a földet, és az ezzel járó támogatást? Hamarosan ez is kiderül.
A 2010-es földosztáskor a legnagyobb földbirtokos Simicska Lajos, Csányi Sándor, Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás lett. De ekkor gazdagodott meg Felcsút polgármestere Mészáros Lőrinc is. Az újdonsült földesurak egy év alatt 14 milliárd forint támogatást zsebelhettek be. A területalapú támogatások legnagyobb része (74%) idén is a cégek felső tíz százalékához kerül. A Simicska-Nyerges agrárcsoport 5,1 milliárdnyi, Csányi mezőgazdasági érdekeltségei szintén közel 5 milliárdnyi, Leisztinger Tamás nevével fémjelzett cégeket pedig 3,1 milliárdnyi agrártámogatással lettek "kisegítve".
A maradék 26 százalékon osztozik az agrárvállalkozások 90 százaléka, amiből nem az látszik, hogy megvalósulna a családi középbirtokokat támogató a kormányzati szándék. A 65 ezer hektár állami földterület bérleti jogának megújítása kiírt 2010-es pályázat nem a vidéknek és a kisgazdáknak kedvezett. Szabad volt a vásár a nagyhalaknak:
- törölték a 200 hektáros birtokhatárt
- több mint három birtoktestre is lehet pályázni
- nem volt feltétel, hogy a vállalkozó a birtok közelében éljen,
- a pályázónak nem kellett működő gazdaságot a háta mögött tudnia.
A Kúria döntése alapján azonban a Földalapkezelőnek most nyilvánosságra kell hozni az állami földbérleti pályázatok értékelési pontszámait és bírálati lapjait. Az adatigénylést két éve nyújtotta be Szabó Rebeka, aki mindent dokumentumot nyilvánosságra fog hozni.
