Üzenőfüzet

Azt már tudjuk, hogy a politika nem lehet más. Bármennyire is cuki és aranyos a bázisdemokráciás civilkedés/hippiskedés, a politikai küzdőtéren ez kevés. Bár sokan nem tennének a zöld párt parlamentbe jutására nagyobb összeget, a jelenlegi politikai környezet nem is lehetne kedvezőbb a párt számára. És 2010-ben is ez juttatta a parlamenti küszöb fölé az LMP-t, nem pedig a nem létező társadalmi és intézményi beágyazottsága, ami például a felszínen tartotta a narancsos árban az MSZP-t. Azonban az LMP belső gondjai megnehezíthetik a hatékony és főleg hiteles kampányt, hiszen olyan ismertebbnek mondható politikusai hagyják el a pártot, mint Osztolykán Ágnes és Vágó Gábor.

Hiába is kapcsolgatjuk a rádiónkat, mindenhol az MTI előre felmondott, uniformizált híreibe fogunk ütközni. Hogy miért? Mert az állami hírszolgáltatás olcsó, ezért ezt veszik át közszolgálati mellett a magánrádiók is. A közszolgálati rádióhíreket pedig mint legutóbb kiderült, Giró-Szász András kormányszóvivő volt cége gyártja évi nettó 42 millió forintért. Nem csoda hát, hogy Magyarország tovább száguld lefelé a sajtószabadság-listán.

Orbán Viktor a keleti nyitás szárnyain egy másik nem túl demokratikus, ámbár gazdaságilag annál meghatározóbb országba, Kínába repült. A titkolózás most is nagy, így nem lehet tudni előre, hogy miről fognak tárgyalni a felek. A paksi bővítéshez mérhető megegyezések biztosan nem születnek, de érdemes megnézni miről lehet szó a tárgyalásokon. Főleg építőipari nagyberuházásokról, például a Budapest-Belgrád gyorsvasútról vagy a V0-ásnak nevezett tehervonati gyűrű a főváros körül. De emellett lesznek gazdasági és kulturális kérdések is.

A devizahitelesek megmentője szerepében tetszelgő kormány nem először hagyja elszállni a forintot. Ráadásul a kormányváltás óta hosszabb távon gyengült a forint az euróval szemben. Ez lenne a nagy adósmentés? Miközben az erkölcstelen bankok és a Kúriára mutogat a Fidesz, ők maguk sodorják egyre nehezebb helyzetbe a devizahiteleseket. És eddig úgy tűnik, hogy nem is akarnak beavatkozni az árfolyam alakulásába. Pedig ellenzékben többször is bírálták az akkori kormányt, miszerint a 300 forint feletti euró a kormányzati inkompetenciát jelzi. Most pedig csak annyi a reakció, hogy külső gazdasági tényezők gyengítik a forintot, amiről ők nem tehetnek, hiszen a gazdaság erős szilárd lábakon áll. Pedig még mindig mi vagyunk a legsebezhetőbb ország a régióban.

Az oktatási minisztérium adatai szerint 50 ezer olyan volt hallgató van, aki csak a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg a diplomáját. A 3 milliárdos program célja ennek a kornak 20 százalékát, tehát 10 ezer embert egy ingyenes nyelvtanfolyamon keresztül diplomához segíteni. Azonban kissé  keserű a szám íze arra gondolva, hogy erre csak közvetlenül a választások előtt kerül sor. Nehéz nem a szavazatvásárlási célra gondolni, akkor amikor a ciklusban eddig nem igen történt előre lépés a nyelvtanítás szférájában. Vagyis történt.  Az oktatási tárca megszigorította a nyelviskolák működési feltételeit. Kormányzati részről a minőség emelése miatt volt erre szükség, míg többen a nagyobb baráti nyelviskolák megsegítését és helyzetbehozását látták bennük.

Időről-időre olvashatunk olyan cikkeket online és offline médiában egyaránt, ami a valós vagy vélt középosztállyal foglalkozik. A legtöbbször ezek a tartalmak a szegénységgel növekedésével foglalkoznak vagy politikai szólamok és programok hivatkozási alapjává teszik ezt a nehezen meghatározható osztályt. A kormánypártok természetesen a középosztály megerősítésére hivatkoznak előszeretettel, az ellenzékiek pedig a lecsúszással és elszegényedéssel.

Megtöltötte a Sportarénát az MSZP és az ellenzéki összefogás kampánynyitó nagygyűlése szombaton, miután a párt délelőtti rendkívüli kongresszusa a baloldali összefogás kormányfőjelöltjévé választotta Mesterházy Attilát. A gyűlés olyan volt, mint egy profi amerikai kampányrendezvény, amelyet az ATV és az egyenesen.hu is élőben közvetített.

Amikor a múltkor az internet barangoltam szembejött velem az hír, miszerint a kormánypárti civilek és a Munkáspárt együtt állnak ki mellszélességben a paksi bővítés mellett. A Honfoglalás 2000 és a Munkáspárt együtt köszöntötték a megállapodást az orosz nagykövetségnél. Azt hiszem erre mondják, hogy összenő, ami összetartozik. Ez az ízig-vérig kádárista mentalitású bagázs most végre egymásra talál. De tévedtem, naiv voltam. A vonzalom nem újkeletű. Már nem először értettek egyet valamiben. Mondjuk azt nem tudom, hogy Thürmer Gyuszi Bá’ hogyan számol el ezzel a szélsőbalon, se a keményvonalas jobber Honfoglalás 2000 a rezsifórumok közönségével.

Alighanem az év egyik legviccesebb közleményét eszelték ki a Lendvai utcában. A sikeres adósmentés fényében tetszelegni akaró kormánypárt szerint az ócsai lakópark a Gyurcsány-korszak szimbóluma. Pedig könnyen belátható, hogy miért is volt már a kezdetektől kudarcra ítélve a projekt. Mostanra az alig 80 ház fele talált tulajdonosra, a maradék az állam tulajdonában marad és katasztrófa helyzetekben kaphatják meg a rászorulók.

Orbán Viktorék fű alatt elintéztek egy 4 ezer milliárdos üzletet. Ami csekély 30 évig fogja növelni az államadósságot és a konstrukcióról nem tudunk semmit. Nem Putyinnal vagy Oroszországgal vagy az atommal van a bajom. Hanem a nyilvánosság teljes kizárásával. Mind a nyélbe ütött biznisz előtt és után. Jó volna tudni mégis mit fogok törleszteni az elkövetkező 30 évben. Ez az összeg csak a 3 ezer milliárdos manyup-pal állítható párhuzamba. Külön vicces, hogy ellenzékben mennyire az ellenkezőjét nyilatkozta.