Ahogyan az várható volt nem minden úgy van, ahogy a kormány korábban állította. A titkolózás miatt eddig sem nézett ki az évszázad bizniszének az atomerőmű bővítés, de így már sokkal több kétségünk akad a megaberuházással szemben.
Azt elöljáróban érdemes tudni, hogy az atomerőmű építés nem az a műfaj, ahol a céldátumok kőbe vannak vésve. Az építések akár hosszú évekkel is elhúzódhatnak az előre kitűzött határidőknél. A nyilvánosságra hozott információk a hitel felhasználásáról és törlesztéséről pedig eltérnek a kormányzat által kommunikálttól.
A hitel részletei
Az lehívható összeg a korábban ismert 10 milliárd euró lehet a 2014-2025 közötti időszakban. Az is ismert volt már, hogy a hitel a paksi építkezés 80 százalékát fedezheti, a maradékot a magyar államnak kell állnia. Azonban a kormány azt állította, hogy az önrészt elég az építkezés vége felé előteremteni, de ez nincs így. Minden számlát külön-külön 80 százalékban a hitelből kell kifizetni, a többit a magyar fél közvetlenül utalja az építtető Roszatomnak.
Ami a törlesztést illeti, szintén új részleteket tudhattunk meg: 21 év alatt kell visszafizetni évente kétszer (március 15-én és szeptember 15-én). Az első részlet az első blokk átadása utáni fordulónap, de legkésőbb 2026. Március közepén el kell kezdeni törleszteni. Három hétéves ciklusban kell törleszteni: az elsőben 25%-ot, a másodikban 35%-ot és a harmadikban 40%-ot.
És a kamatok is tartogatnak újdonságokat, ami szintén nem elhanyagolható bizonytalansági faktor. A kamat a törlesztés megkezdése előtt 3,95 %, ezután hét évig 4,5%, majd 4,8% és végül 4,95%. A kamatszámítás alapja az aktuális tőketartozás. És hát késedelemkor szigorú kitételek is vannak a törlesztőrészleteknél. Ha a késedelem meghaladja a 180 napot, akkor az orosz fél felmondhatja a megállapodást és egy összegben követelheti annak kiegyenlítését.
Biztos megéri ez nekünk?
Most, hogy már tudjuk, hogy pár dologban megint nem mondtak igazat nekünk, még inkább elgondolkodhatunk azon, hogy ez mennyire éri meg nekünk. Állítólag az olcsó áram miatt kell, ami további rezsicsökkentést hoz és versenyképes gazdaságot is. Csakhogy a szakemberek nincsenek meggyőződve ennek az állításnak az igazságtartalmáról. Például az Energiaklub arra következtetésre jut, hogy az új reaktorokban megtermelt áram mégsem lesz olyan olcsó, mint ahogy azt a kormány állítja. Mivel továbbra sincsenek kormányzati háttérszámítások ez csak tovább növeli a kételyeket. Egyes független szervezetek szerint akár a jelenlegi nagyker áramár kétszeresébe is kerülhet a Pakson termelt áram. Kérdés, hogy érdemes-e atomenergiába fektetni, amikor a megújuló energiaforrások a későbbiekben hatékonyabbá válhatnak. Ráadásul számításba kell venni, hogy az áramár része lesz a törlesztőrészletek finanszírozásának is vagy közvetlenük költségvetésből finanszíroznák a beruházás árát. Bár hogy is lesz kétséges hogyan lesznek hosszú távon nyereségesek az új paksi reaktorok.