Bár rohamosan fogy az idő, továbbra sincs megegyezés ellenzéki oldalon. Az ugyan tény, hogy hosszú idő után legalább abban sikerült megállapodni, hogy 2014-ben minden választókerületben 1 közös jelöltet indítanak majd, de fontos részletek még mindig tisztázatlanok. Márpedig az ördög a részletekben rejlik.
Ezek egyike, hogy ki lesz az ellenzéki összefogás arca, a létrejövő választási szövetség miniszterelnök-jelöltje. A verseny mostanra két indulóra szűkült: Bajnai Gordonra vagy Mesterházy Attilára. Az elmúlt napok hírei különösen aktuálissá teszik a kérdést: mindkét jelölt egyértelműen“bejelentkezett” a posztra.
Megkíséreltük összeszedni mi szól az egyes jelöltek mellett, illetve ellenük, hátha így könnyebb lesz a döntés.
Bár az ellenzéki oldal fontos szereplői rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a miniszterelnök-jelöltség kérdése még nincs napirenden, gyakorlatilag nem telhet el olyan hét, hogy ne kerülne egymással szembe Bajnai Gordon és Mesterházy Attila. A jobboldali sajtó nagy örömére.
Így aztán viszonylag sürgető lenne, hogy ne csak a program és a jelöltek, de a későbbi miniszterelnök-jelölt személyéről is mielőbb megállapodás szülessen. Nézzünk meg közösen néhány szempontot, hátha segít a döntésben.
| Bajnai Gordon |
Mesterházy Attila |
|
1. Népszerűség Bajnai a politikusok népszerűségi indexén jelenleg a 13. helyen áll, 4 hellyel lemaradva Mesterházy Attila mögött. Nem ő tehát a legnépszerűbb ellenzéki politikus. |
1. Népszerűség Azt semmiképp sem lehet mondani, hogy Mesterházy ne lenne népszerű. A politikusok népszerűségi indexén stabilan tartja 9. helyét, ezzel bőven megelőzve mind Bajnait, mind a többi ellenzéki politikust. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy jelen pillanatban ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus. |
|
2. Szervezeti háttér Még kevés idő telt el ahhoz (és nincs már elég a jövő évi választásokig sem), hogy az Együtt komoly szervezeti hátteret alakítson ki. Ebben az sem segít, hogy a szövetség gyakorlatilag három emberre épül, akik között ráadásul gyakoriak a konfliktusok is. A sokszínűségnek (Juhásztól Kónyán át Bajnaiig) ráadásul az az ára, hogy támogatóik nem valós értékalapú közösségbe szerveződnek, csupán egyetlen közös cél, az Orbán-rezsim leváltása kovácsolja őket egybe. Jó kérdés, hogy ennek teljesülése esetén együtt maradna-e a tábor? |
2. Szervezeti háttér A népszerűséggel önmagában azonban nem lehet választást nyerni. Ahhoz bizony jól kiépített szervezeti háttérre is szükség van. Ebben pedig a szocialisták tetemes előnyben vannak az Együtt 2014-el szemben, amit jól mutat a választási szövetség időközi választásokon nyújtott gyenge szereplése is. Az MSZP ezzel szemben 30 ezres párttagsággal, kiépült infrastruktúrával és aktivistahálózattal, egy igazi, értékalapon összekovácsolódott közösséggel rendelkezik. Mindenki számára egyértelmű, hogy megkerülhetetlen szereplő az ellenzéki oldalon. |
|
3. Sikerek Senki nem vitathatja el Bajnai Gordontól, hogy miniszterelnökként sikeresen vezette ki az országot a válságból. |
3. Sikerek Még frakcióvezetőként sikerült a szocialistákat a válságkezelő kormány “szolgálatába” állítania, ezzel jócskán hozzájárulva annak sikeréhez. Ráadásul képes volt arra is, hogy a vesztes választás után felvakarja az MSZP-t a padlóról, rendet tegyen a belső sorokban és stabilizálja a párt szavazóbázisát. Lassacskán talpra állította a bukásra ítélt MSZP-t, és mostanra az ellenzék vezető erejévé tette. |
|
4. Kudarcok Hiába kérték, nem vállalta a 2010-es megmérettetést, ezzel gyakorlatilag átengedve Orbánnak az országot. Annak ellenére, hogy a bíróság már többször kimondta, hogy Bajnai Gordonnak semmiféle felelőssége nincs az ügyben, a Hajdú-Bét botrány mégis összeforrt a nevével. Mostani országjáró körútja nagy sikernek semmiképp nem nevezhető, sok helyütt üresen kongó rendezvény helyszíneket láthatunk. |
4. Kudarcok Mesterházy legnagyobb kudarca nyilvánvalóan a 2010-es választási vereség, bár erre minden bizonnyal fel volt készülve az MSZP elnöke. Ebből az aspektusból nézve viszont becsülendő, hogy nem hagyta el a süllyedő hajót és kitartott pártja mellett. Szintén ide sorolható, hogy bár az MSZP-t megfiatalította, de kifelé ez még nem látszik, mert régi arcok ülnek a listás helyeken a Parlamentben. |
|
5. Karizma Válságkezelői sikereit ugyan senki nem vitathatja el Bajnaitól, de az is biztos, hogy a karizmatikus jelző semmiképpen nem illik a volt kormányfőre. Nyilvános szereplésein döcögős, sokszor túl hosszú és emiatt (is) unalmas beszédeket láthatunk. No persze ez nem véletlen: Bajnai nem politikus. |
5. Karizma Mesterházy esetében folyamatos fejlődést figyelhettünk meg az elmúlt években. Ennek eredményeként mostanra egy több ezres tömeg előtt magabiztosan beszélő, a tömeget magával ragadni tudó politikust láthatunk. Alkalmasságát a miniszterelnöki posztra senki nem kérdőjelezheti meg. |
